A folyamatban lévő kilenc éves ciklusból 2025 numerológiai szempontból kilences év: 2+0+2+5=9

Az ide tartozó Tarot lap a Remete. A 9. beavatási stáció, mely az utolsó az egyjegyű számok körében. Aki megvalósítja azt az energiamintát, azt az üzenetet, mely a kártya tartalma, az beléphet a kétjegyű számok körébe, a 10-es stációba, mely a Szerencsekerék, vagyis a jó karmikus döntések következtében jutalom a sorstól. A kilences évben valami lezárul, elengedem, feldolgozom, ami nem szolgál, amire már nincsen szükség, és akkor átlépek egy “küszöbön”, egy új, magasabb minőségbe, új jövőt projektálhatok magamnak.

Visszafordíthatatlan változás

A folyamatban már benne vagyunk, már nem visszafordítható. A régi módon már sem egyéni, sem kollektív szinten nem tudunk működni, és haladunk az új felé.

A kilences év kiemelt a ciklusban, hiszen egy időszaknak a lezárása, melyre a következő új kezdet épül.

Az ezredforduló óta ez a harmadik ciklus vége, melyek egymásra épülnek. Ha visszamegyünk az időben, akár több száz évet, megfigyelhetőek visszatérő energiaminták. Akár azt is mondhatnánk, hogy hasonló feladatok egy-egy ciklusban. A lényeg, hogy mindig magasabb szinten oldjuk meg ezeket, fejlődjünk.Most egy olyan ciklusváltásra van lehetőség, ami ritkán adódik.

A folyamat, amely már több, mint két évtizede elindult, forradalmi változást hozhat mind egyéni, mind kollektív szinten. Egy olyan tudati forradalom, amely lehetővé teszi, hogy a karmikus mintáktól szabaddá váljunk. Egy tudatosabb jövőépítést eredményezhet, melynek következtében nagyobb harmóniában lehetünk az univerzummal. Egy alulról történő társadalmi változást hozhat, amely akár egy új hierarchiát építhet fel, ahol minden szinten valódi a szándék a teremtésre és a változásra, és természetesen a felelősség felvállalására.

A folyamatban elengedhetetlen a helyes önértékelés, önvizsgálat. Amikor meghatározom, hogy milyen minőségben szeretnék a későbbiekben élni, ehhez milyen lépéseket tudok tenni az aktuális helyzetemből kiindulva: korom, a társadalomban elfoglalt helyem, egészségi állapotom stb. alapján. Ez a belső munka valójában egy új énkép felé vezet, hiszen a múltat – a ciklust – magam mögött hagyom és újra építem magamat, a jövőmet. Lehetőség szerint egy magasabb, kitágultabb tudatszint birtokában lépek tovább.

Hogyan tehetem ezt meg?

• levonom az elmúlt időszakból a konzekvenciákat, számba veszem a döntéseimet és azok következményeit
• a toxikus érzelmeket gyógyítom: a sérelmeket feldolgozom
• elengedem azokat a folyamatokat, amelyek bármilyen szélsőségbe visznek
• elengedem azt agressziót, mely gyakran abból adódik, hogy képtelen vagyok valamit uralni
• megvizsgálom, hogy milyen az akaratátvitelem, ez mennyire szolgál engem, és azt a közösséget, amelyre hatni tudok
• megpróbálok beleérezni másokba, más közösségekbe, akár a másságba, és felismerni mindebből azt, ami épít, és azt is ami rombol
• feltérképezem, hogyan kezelem a konfliktusokat, mennyire tudok adott esetben diplomatikus lenni, és akkor kimondani a dolgokat, amikor kétségeimet legyőztem, birtokában vagyok a megfelelő információknak vagy akár tudásnak. Hiszen a Főpapnő, a kettes lap is azt üzeni: „A szó ezüst, de hallgatni arany”

Mindig vannak olyan dolgok, amelyek addig nem láthatóak, amíg a kezdeti lépéseket meg nem teszem. Nem mindig kiszámítható minden döntés egyértelmű következménye, azok hatása. De, ha ezt egy olyan szándék, akarat kíséri, amely célja a valódi fejlődés, akkor ezt támogatja az univerzum.

Ha kezembe veszem a sorsom irányítását – és ezt üzeni az 5. Próféta lapja –, és nem hagyom, hogy a körülmények sodorjanak, nem arra várok, hogy a környezetem változtasson, vagy mondjuk más oldja meg helyettem a problémáimat, a feladataimat, akkor a következő lépés mindig felvillan. Olyan soha nincs, hogy kész…, olyan soha nincs, hogy valami tökéletes… ,hiszen mindig jön egy új kihívás, de ha képes vagyok kijelölni a határaimat, kitartó vagyok és igyekszem a belső egyensúlyomat megtartani, akkor az irány csakis jó lehet.

Persze érhet kritika, hogy ez egy utópisztikus állapot, ami a hétköznapokban ritka. Ez az év ugyanakkor arra is lehetőség, hogy közelebb kerüljünk ehhez az egyensúlyhoz. Itt megint bejön a valós énkép, hogy hova ambicionáljuk magunkat. Az évszám utolsó két számjegyét összeadva hetest kapunk, a Diadalszekér képe tartozik a számhoz. Azt a reményt közvetíti, ha egyenes úton haladunk a célunk felé, nem teszünk kerülő utakat, kitartóan küzdünk a célunkért, ha kell rugalmasan változtatunk, akkor jó az irány. Nem kell túlhajtani magunkat, vagy akár a környezetet, hiszen sokszor a saját frusztrációnkat vetítjük íly módon ki.

„Nem erőből, hanem megengedésből haladok az utamon, melyet örömben élek.”

“8- as év” – jutalom, revans a sorstól, avagy a valós vagy vélt igazság érvényre jut!

A folyamatban lévő kilenc éves ciklusból 2024 numerológiai módszerrel számítva a nyolcas szám rezgését képviseli: 2+0+2+4 = 8

Az évszámot alkotó számjegyek páros számokból állnak, melyek feminin vagyis női jellegű számok, leginkább jellemző rájuk a bölcsesség a befogadás, egyfajta lassulás, érzelmi minőségek.

Vagyis a következő évben leginkább a női oldallal, a bölcs, befogadó, empatikus, önmagunkon uralkodni tudó, egyensúlyt teremteni képes tulajdonságokkal, illetve ezek magas szinten való megvalósításával lehet eredményt elérni, a teremtő képességet maximalizálni.

Attól függően, hogy az előző időszakban kinek milyen volt az identitás változása,saját fejlődésében milyen módon, hogyan tudott előrelépni, nagyban meghatározza, hogy ez a következő év hogyan fog alakulni.

A nyolcas tarot kártya az Igazság lapja, melyen Justícia egy mérleget tart a kezében. Utal arra az egyensúlyi helyzetre, ami kialakulhatott abban az esetben, ha az előző időszakban konszenzust voltunk képesek teremteni magunkban, amiért valóban járhat a jutalom, az előző hét év munkáját most sikerre vihetjük, további jó döntéseket hozhatunk.

De nem mehetünk el a mérleg, mint szimbólum azon jelentése mellett sem, hogy ha szükséges, akkor álljunk meg egy kicsit, és készítsünk mérleget. Milyen folyamatokat indítottunk, mennyire voltunk képesek elengedni dolgokat, és újakat befogadni. Milyen krízishelyzetek voltak az életünkben, és azokat hogyan oldottuk meg.

Mennyire valós az az énkép, amit működtetünk.

Vegyük figyelembe a hozott mintákat, azokból mennyi és milyen minőségben szolgál még, legyenek ezek kollektív tudati, vagy akár családi képek, hitrendszerek.

Vagy esetleg ezek tovább erősítik az illúziókat, és egyre nagyobb szakadékot hoznak létre a valóság és az ideák között.

Az évnek kiemelt feladata, hogy akármilyen mintákkal is lépünk be, tisztázzuk, hogy az az önkép, amivel azonosulunk, sok esetben ragaszkodunk, az mennyire valós, a belső világunknak is megfelelő értékrendszeren, vagy pedig egy vélt igazságon alapul, amely sok esetben nem is a miénk. Önbecsapó helyzetben tartjuk magunkat pusztán azért, mert szeretni akarunk és vágyunk, hogy szeretve legyünk. Keressük azokat a megéléseket, amelyek visszaigazolják ezt, még akkor is, hogyha ez csak egy illúzió.

 A főpapnő – kettes tarot lap – is azt üzeni, hogy üljünk le, és főképpen az önmagunk felé irányuló kétségeinket legyőzve vessünk számot.

Ha a racionalitás és az emocionalitás, a látható és láthatatlan oldalunk egyensúlyba kerül, akkor létrejön egy olyan nyugodt és bölcs minőség, melynek segítségével az öt érzékszerv becsapó üzenetét képesek leszünk kizárni.

Minden tudásunk, minden lehetőségünk megvan erre. Ezek az eszközök viszont nem kívül vannak – nem a média, nem az internet, stb. –, hanem az az önkép, lehetőségek, tapasztalások, amit terveztünk magunknak. Sőt nem is azok a minták, amelyek akár hosszú évtizedek vagy évszázadok óta jellemzik azt a környezetet, amelybe beleszülettünk. Nevezhetjük ezt generációs mintának, vagy akár mikro-vagy makro környezetnek. Lehet ez egy család, baráti közösség, város, ország, vagy akár egy földrész is.

A világ folyamatosan változik, új kihívások jönnek, még akkor is ha a régieket nem oldottuk meg. A mai ember, különösen a nyugati ember szereti a kényelmet, mindent megtesz, hogy ne érje fájdalom, szenvedés, ezért nem szeret szembesülni azzal a valósággal, amit működtet. Még akkor sem, hogyha ez a valóság nem kellemes a számára, hiszen tudja, hogy fenntart egy olyan állapotot, amely rombolja a lelkét, a testét.

A bolond lapja – a nulla, mely numerológiában erősíti a megelőző rezgést, jelen esetben a kettest –azt üzeni, hogy a régi módon már nem tudunk működni, de az új még nincsen meg, valahol a kettő között vagyunk, de már kialakulóban van az új terv, tudjuk, hogy merre kellene menni.

A legtöbb ember azzal is tisztában van, hogy valami lejárt, valaminek vége, ennek ellenére ragaszkodik hozzá, mert fél a változástól, vagy azt mondták neki, hogy nem élhet másképp, és ő ezt elhitte.

Ez a beavatási stáció arra is ösztönöz, hogy mindenki a saját valósága felé haladjon, és hogyha ez egy ép és egészséges önképen alapul, akkor az az új mag, amit el fog vetni az ember egészen biztos, hogy kihajt. Egy új teremtési folyamatot indíthat, amely újabb lehetőség a fejlődésre.

Mindehhez szükséges a tisztánlátás, az, hogy ne ugyanazon a szinten akarjuk megoldani a feladatokat – ne nevezzük őket problémáknak –, ahol keletkeztek. Felül kell emelkedni azokon a dolgokon, amelyek már meghaladottak, akár az idő múlása, akár az emberi lélek fejlődése, illetve az abban való előrelépés miatt.

A négyes lap, a Császár és a négyes szám is azt üzeni, stabilizáljuk az energiákat. Ha stabilak vagyunk, akkor tisztábban látjuk a helyzeteket, azokat megfelelően tudjuk értékelni, és ehhez képest hozni a döntéseket. A világképünk megfelelően tud változni. Képesek vagyunk uralkodni önmagunkon, nem ösztön szinten és átgondolatlanul irányítani az életünket.

Mindezzel kapcsolatban elengedhetetlen a felelősség témakörének érintése is.Mindenki saját magáért tartozik felelősséggel, viszont azt fel kell vállalni. Ha ez nem történik meg, akkor megint csorbul az én megélése, és belekerülhet egy olyan spirálba, ami lehet, hogy már csak valamilyen terápia segítségével gyógyítható.

De mindez nehéz, mert akörnyezetből az ingerek folyamatosan érkeznek: „vegyél meg”, „csak én tudom az igazságot, nekem higgy”,stb.

Ami pedig a legszomorúbb, amegtévesztő, manipulatív játszmák, amelyek egymás ellen fordítják az embereket és a népeket.

Ha nem rendelkezünk kellő tudatossággal, nem nézünk a dolgok mögé, akkor akár el is hihetjük ezeket a híreket. Elhihetjük, hogy az egyik nép jobb mint a másik, vagy az egyik ember jobb, mint a másik, miközben az elfogadást hirdeti minden fórum.

Mindezek az összefogás helyett, ami ennek az időszaknak fontos üzenete, inkább ellenségeket gyártanak.

Az évszám felbontható 20+24-re, amit tovább bontható 20 + 2 + 4-re.

Ez az évszázad húszassal kezdődik, a 20-as kártya az Ítélet, mely lap tetején egy angyal fújja meg éppen a hasonáját.

Keresztény kultúrkörben élünk, bizonyára sokan ismeritek János jelenéseit, abból is a hét harsonaszót.

Isten hét harsonát ad hét angyalnak, akik készen állnak arra, hogyha eljön az idő megfújják. Ha elolvassuk atörténetet, nyugodtan megfogalmazhatjuk, hogy nem kicsit apokaliptikus.? Az első hat angyal feladata, hogy felhívja az emberiség figyelmét, hogy nem jó úton jár. De a hetedik angyal mégis hozhat egy igazi újjászületést, egy megújulást, annak aki képes volt végigcsinálni azt a folyamatot, ami egy igazi megtisztulást hozhat.

Ez a megtisztulás önmagunkra vonatkozik, azoknak a képeknek, ideáknak, hazugságoknak a letisztítására, amelyet eddig igazságként értékeltünk.

Ez igaz most az egész emberiségre, és ez a folyamat még 76 évig tart.? Minden változik, akár összedőlnek rendszerek, hitek, értékek. De higgyünk abban, hogy az esik ki az életünkből, amire már nincsen szükség. Ez egy nehéz folyamat mind egyéni, mind kollektív szinten. Az ego ragaszkodik a régi mintákhoz, akár negatív értelemben vett hatalomhoz, és a ragaszkodásában észre sem veszi, hogy nem a valódi teremtő erejét használja.

A folyamat mindenkinél egyéni, mindenkinél más-más életterületet érint. Ahhoz, hogy ezt képesek legyünk végigcsinálni, el kell engedni a megfeleléseket, hogy mit akarunk kifelé mutatni.

Egészen addig, amíg mást mutatunk kint, mint ami bent van, addig az univerzum törvényeivel szembe megyünk, hiszen egy profiton és annexión alapuló világot szolgálunk.

Meg lehet élni a vágyakat, örömöket, de meg kell tölteni tartalommal, az egyetemes szeretet és egymás tiszteletben tartásának motívumaival, és ha kell, elengedni az anyagi kötődéseket.

Visszaszerezni azt a hitet amit a materialista világszemlélet elvett, és tudni azt, hogy minden értünk történik, de ezeknek a történéseknek valódi alakítói vagyunk.

Hinni abban, hogy minden a helyére kerül. És ehhez ad segítséget az évszám utolsó két számjegyének az összege, amely 2+4 = 6, melyA szerelmes stációja. Azt üzeni, hozz értékálló döntéseket, olyanokat, amelyek téged szolgálnak, a te fejlődésedet, épülésedet segítik. Lehet, hogy ez nem mindig minősíthető a pozitív döntés jelzőjével, de a tapasztalat és az abból levonható konzekvencia segíti a továbblépést.

Ehhez elengedhetetlen a valódi önismeret. Egy olyan út, ahol nem azokat a kérdéseket tesszük fel, hogy miért nem tartunk már „ott”, már rég előbbre kéne tartanom. Hanem az a türelmes és mély belső munka, amely feloldja végül a kétségeket, elvezet a valódi bölcsességig, amikor átéljük a valódi elfogadást.

“Befelé nézzen! A külső tükörkép csak árnyéka a valóságnak.” Szepes Mária

Kellemes karácsonyi Ünnepeket, még szebb és boldogabb új évet kívánunk! Kati és Dani

Ha van kedved még ezt is olvasd el!

Az előző éves prognózis írása előtt elém került egy dal, melyre hivatkoztam a 2023-as cikkben.

Az idén is így volt, hogy pár héttel ezelőtt hallottam egy slágert, mely egyébként pont most lesz 60 éves, Simon & Garfunkel:The Sound of Silence

Ezt is szeretném veletek most megosztani, és a magyar szövegét is, mert összegzi azt, amire leginkább érdemes figyelni a következő időszakban. És ez a dolog, ez a belső csend, mely segít abban, hogy észrevedd, hogy mi a valódi.

Körülöttünk minden zajos, hangok, fények, ingerek, melyek elvonják a figyelmet annyira, hogy sokszor már az ember nem meri és nem is tudja élvezni a csendet. Vagyis nem mer önmagával időt tölteni.

Eszembe jutott erről egy régi történet a családomból. Apósom mesélte – aki most már nyugállományba vonult orvos – , hogy a műtőben is szólt a zene az operációk alatt. Kérte mindig, hogy kapcsolják ki, mert a 21. század legnagyobb vívmánya kéne, hogy legyen a csend. Köszönöm a tanítást!?

“ Helló sötétség, öreg barát, újra beszélgetnék veled.

Azért, mert egy látomásom volt.

Elhintette magvait, míg aludtam.

És a látomás befészkelte magát az agyamba, ott maradt.

Bent a csend hangjában.

Álmomban egyedül sétáltam macskaköves utcákon. Az utcai lámpa fénye alatt nyakam hideggé és nyirkossá vált. Mikor a szemembe világított a neon fény, megtörte az éjt.

Megérintette a csendet

És a nyílt fényben megláttam tízezer embert, talán többet.

És az emberek szavak nélkül beszélnek, az emberek hallanak hallgatás nélkül

Azok a dalok, amiket sosem osztanak meg. Senki. Mert…. Megzavarná a csendet

Bolondok! Nem tudjátok? A csend úgy nő, mint a rák. Hallgass rám, én megtanítalak. fogd a kezem, hogy elérjelek!

De a szavak, mintha csendes eső esne

Visszhangzott a csendben

A nép meghajolt és imádkozott. A neont istenné tették

És jel villant ki figyelmeztetésül

Azokat szavakba formálta

És a jel azt mondta, a próféták szavai a metró falaira és a házakra vannak írva.

Suttogta a csendben “

Egy új feldolgozást szeretnék veletek megosztani a változás és összefogás, a megújulás nevében.